2010. május 18., kedd

18

8 megjegyzés:

  1. a bélyegző adja meg a báját :)

    VálaszTörlés
  2. be cool man... just f*ckin kool! and yeah, the stamp was a good idea!

    VálaszTörlés
  3. your english


    is good, fluent, expressive.

    whatever the result, i'd give you a five.

    lala

    VálaszTörlés
  4. Komolyan mondom, ebből állat jó dolog lesz, ami csak azért jövő idő, hogy elérje a kötetbe rakható mennyiséget.

    Régen olvastam (általam) ennyire biztosan jónak gondolt strip-et, csodálkozom is rajta. :)

    Ne izgulj, hogy figyelnek, vagy hogy tudod-e folytatni, csak csináld, ahogy jól esik. Szabad vagy, ezért azt is megteheted, hogy folytasd, meg azt is, hogy nem, és csak ebben a szabadságban tud jól dönteni az ember, különben szart sem ér. :)

    VálaszTörlés
  5. abba ne hagyd , eddig nagyon jó, ne baszd el azzal hogy arra figyelsz érdekel e minket, csak csináld! Rákerestem a Pszichodzsánkira mert még nem votl hozzá szerencsém de valahogy ezeknek a stripeknek sokkal jobban bejön a laza rajzstílusa.

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm mindenkinek a szép szavakat! Néha már túl szépek...

    VálaszTörlés
  7. Hát... végül is el lehet őket olvasni...

    De komolyra fordítva a szót: Ja, nem rossz, nem rossz. A folytatást én is javasolnám :)

    Különben kicsit arra hasonlít, mikor egy fickó minden napjáról feltett egy fényképet. És akkor a ~80 évek óta nyomon lehetett követni, hogy mikor mi történt vele. Egészen a haláláig.

    Persze a comic strip azért némileg személyesebb egy fotónál.

    VálaszTörlés
  8. A fotós megoldás se rossz. Mondjuk az elvontabb, nehezebb értelmezni. Egy stripnél jobban vannak formai és tartalmi követelmények - bár át lehet őket hágni. A különbséget én inkább abban látom, hogy a naplószerű comic stripek önmagukban is nagy horderővel bírhatnak, fontosak lehetnek a médium szempontjából és a készítőjüket alkotóként emlegetik, míg valaki, aki egyszerűen csak naplót ír vagy fotókat tölt fel a blogjára minden napjáról, csak egynek számít a sok ezer ember közül, akik ugyanazt a dolgot művelik. Persze, egy híres író naplóját általában kiadják, ha olyan, de arra nem nagyon van példa, hogy valaki kifejezetten a naplóját szánja életműnek, tehát hogy tudatosan műfajként tekint a dologra. Esetleg költők, akik minden nap írnak egy verset...
    Mindegy, nem is magamról beszélek itt, a napi önéletrajzi comic strip ugyanis létező műfaj (ld. James Kochalka: American Elf), csak úgy eszembe jutottak ezek a gondolatok.

    VálaszTörlés